Bevándorlási politika

Új-Zéland bevándorlási politikája

Elöljáróban annyit, hogy amint azt Te is tudod, Új-Zéland népsűrűsége meglehetősen alacsony és bizonyos szakterületeken súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Hogy mi vezetett ez utóbbi helyzethez, arról hosszas szociológiai-gazdasági-politológiai tanulmányt lehetne írni, de egyrészt elunnád, másrészt ennek a honlapnak (és ennek a fejezetnek) nem ez a célja.

Tehát fenti helyzetnek köszönhetően a bevándorlási politika – látszólag – nyitott. A mindenkori kormányok eddig azonban hiába törekedtek a bevándorlók számának stabilizálására, azok száma tág határok között változott, súlyos torzulásokhoz vezetve az új-zélandi gazdaságban. A jelenlegi kormányzati politika évente 48.000 fő (+/-10 %) bevándorló befogadását irányozza elő. De – érthető módon – a maga céljai elérése érdekében igyekszik szelektálni a jelentkezők között. Mik ezek a célok? Nos, elég egyértelműek: olyan embereket látnak szívesen, akik az új-zélandi gazdaság, illetve kultúra területén jelentős „hozzáadott értéket” képviselnek, és jól be tudnak illeszkedni új közösségükbe. Ez utóbbi követelmény miatt fektetnek egyre nagyobb hangsúlyt a megfelelő angol nyelvtudásra több kategóriában is. Összességében a bevándorlási politika egyre szelektívebb és szubjektívebb lesz, ami a bevándorlási kritériumokat igen összetetté és az eljárásrendet egyre átláthatatlanabbá teszi. Ráadásul az utóbbi idők változtatásai erősen megnövelték a bevándorlási tisztviselők hatalmát. Ez a bürokratikus légkör pedig sok potenciális jelöltet elijeszthet, elbizonytalaníthat.

Nem csupán az én véleményem, hogy a Bevándorlási Törvény (1987) megérett egy alapos revízióra az eddigi toldozgatás-foldozgatás két évtizede után: a jelenlegi kormányzat 2005-ben ugyanerre a megállapításra jutott. A munka a színfalak mögött tehát megindult, de az eredményre valószínűleg még éveket várhatunk még akkor is, ha a Bevándorlási Miniszter már 2007 májusában a parlament elé szeretné vinni az új törvényjavaslatot. Nézzük, mivel kell boldogulnunk addig…

A bevándorlási politika munkavállalásra 3 fő csoportot és azon belül számos kategóriát különböztet meg:

1. Skilled/képzett munkaerő csoport

a) munkavállalás a letelepedéshez (work to residence) kategória

  • tehetség vízum (Talent – Accredited employers)
  • tehetség vízum: sport, művészetek kultúra területén
  • LSSL
  • üzleti

b) általános munkavállalás kategória (general work) kategória

  • ISSL

c) egyéb kategória
d) speciális cél vagy esemény (specific purpose or event) kategória
e) diák (student or trainee) kategória
f) tanulás a munkavállaláshoz (study to work) kategória

2. Family/családi csoport

3. International/humanitarian/nemzetközi/humanitárius csoport.

A 2. és 3. csoportra most nem vesztegetnék szót, nem ezek az általános érdeklődésre leginkább számot tartó kategóriák.

A többiről általánosságban a következők mondhatók el: a jelentkezőnél (a jellembeli tulajdonságok és az egészségi állapot mellett) elsősorban a végzettséget, a szakmai gyakorlatot, az életkort és az új-zélandi állásajánlat létét és jellegét vizsgálják. Figyelembe veszik még a jövendő munkahely földrajzi elhelyezkedését (egyszerűbben: örülnek, ha nem Auckland-ben akarsz dolgozni), hogy a foglalkozásod szerepel-e az ISSL-listán vagy a jövő gyorsan növő szakterületei között, a partnered végzettségét (ha megfelelő), illetve az Új-Zélandon szerzett végzettséget és szakmai tapasztalatot.

Részleteiben nézzük először a minden kivándorolni szándékozó szeme előtt távlati célként szereplő letelepedést. Erről dióhéjban már szót ejtettem a vízum-típusok alatt, de itt alaposabban kifejtem.

1. Első lépés az Expression of Interest (EOI), mivel közvetlenül nem lehet letelepedésért folyamodni. Ennek kitöltése online vagy papíron is történhet (300 illetve 460NZ$ díj befizetése mellett). Az EOI-ban a jelentkező megadja a pontjai számát (ha ki tudja silabizálni, mi jár neki). Ahhoz, hogy figyelembe vegyék, legalább 100 pont kell. Ebben a stádiumban még nem kell semmiféle dokumentációt benyújtani. Minden EOI-t központilag, Új-Zélandon bírálnak el.

2. Ha a jelentkező prima facie elérte a 100 pontot, kérelme bekerül egy adatbázisba. Eztán gyakorlatilag 4 csoportba kerülnek a jelentkezők:

  • 1. csop. 140 pont + skilled állásajánlat
  • 2. csop. 140 pont, de skilled állásajánlat nincs
  • 3. csop. 100-135 pont + skilled állásajánlat
  • 4. csop. 100-135 pont, skilled állásajánlat nincs

Akinek 141 pontja van, vagyis az 1. és 2. csoportba tartozik, azt automatikusan kiválasztják.

A 3. csoportba tartozókat rangsorolják, és akkor választják ki, ha a kormány éves skilled migrant kvótájának betöltéséhez erre szükség van.

A 4. csoporthoz tartozókat a Minisztérium által 6 havonta meghatározott kritériumok alapján választhatják ki és hívják meg jelentkezésre. Jelenleg ezek a feltételek a következők:

a) a pontok között 15 pontot tudhat magáénak az LSSL listán szereplő szakmában szerzett szakmai gyakorlatért; és ha ez nem biztosítja a kormány számára szükséges létszámot,

b) akkor minden EOI, amelyben 10 pont szerepel az LSSL szakmai gyakorlatért; és ha ez nem biztosítja a kormány számára szükséges létszámot,

c) akkor minden EOI, amelyben 10 pont szerepel az LSSL végzettségért, és ha ez nem biztosítja a kormány számára szükséges létszámot,

d) akkor mindenki, aki az adatbázisban maradt.

Úgy kéthetente a Bevándorlási Hivatal kiválasztja az aktuális időszakra megállapított ponthatár feletti pontszámmal rendelkező jelölteket, és további feldolgozásra irányítja a kérelmüket.

2006. febr. 15-én elkezdték a 4. csoportból a válogatást.

Vagyis ekkor az NZIS nekiáll megvizsgálni, hogy a jelölt által megadott pontszám ”hiteles”-e, mivel elég sok jelentkező bizony alaposan félreértelmezi a dolgokat. Megvizsgálják, hogy nincsenek-e hamis állítások a kérelemben pl. állásra, végzettségre stb. vonatkozóan. Ha úgy találják, hogy a kérelem szilárd alapokon nyugszik, a jelöltet meghívják, hogy nyújtsa be letelepedési kérelmét (apply for residence). Ha úgy találják, hogy szándékosan félrevezető adatok szerepelnek a kérelemben, akkor elutasítják, de ha úgy tűnik, hogy a téves pontszám nem szándékos csalás eredménye, akkor egyedi elbírálás alapján mégis „meghívhatják”.

Tehát ha a küszöböt prima facie elérte, meghívják, hogy nyújtsa be jelentkezését letelepedésre.

3. Invitation to apply for residence (ITA)

Csak ebben a szakaszban fogják a jelentkező pontjait az aktuális bevándorlási irányelvekben foglaltakkal összevetni, illetve azok valódiságát megvizsgálni. A végkifejlet szempontjából az ITA nem sokat jelent. Az eljárás jelentős része a benyújtott igazolások ellenőrzéséből áll.

Az 1. csoportba tartozók, ha a pontjaikat az aktuális bevándorlási politikával összevetették, az 1987. évi bevándorlási törvény 18 (a) bekezdése alapján letelepedési engedélyt kapnak, ha a bizonyítékok ellenőrzése megtörtént. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kiállítanak egy letelepedési engedélyt és a jelöltnek aztán igazolnia kell, hogy az engedély megszerzését követően 3 hónapig skilled munkakörben dolgozott. Ha 7 hónapon belül ilyen igazolást nem mutat be, az engedélyt visszavonhatják.

A 2. csoportba tartozókat is meghívják ITA-ra, ha a ponthatár fölötti a pontszámuk, de aztán 3 út lehetséges. Valószínűleg mindhárom esetben sor kerül egy interjúra egy bevándorlási tisztviselővel, hogy felmérjék, mennyire lesz képes a jelölt beilleszkedni Új-Zélandon. (Valami olyasmi, amit évekig alkalmazott az NZIS, aztán abbahagyták, mert következetlen és nehézkes volt.)

  • Elfogadják és megkapja a letelepedési engedélyt.
  • Elfogadják és kap egy 6 hónapos munkavállalási vízumot, hogy Új-Zélandra utazhasson, skilled munkát találjon és 3 hónapig ott dolgozzon. Egyszer 3 hónappal meghosszabbítható.
  • Elutasítják.

A 3. csoportba tartozókat ugyanúgy kezelik, mint az elsőt, vagyis nincs interjú és megkapja a letelepedési engedélyt, ha a pontszámellenőrzés befejeződött.

A 4. csoportba tartozókat ugyanúgy kezelik, mint a 2. csoportot, vagyis beszélgetés és aztán letelepedési engedély vagy 6 hónapos munkavállalói vízum, ha a pontszámellenőrzés befejeződött.

Fontos kérdés, hogy mennyi ideig marad a jelentkezésed az adatbázisban. Nos, ha nem vagy elég szerencsés, hogy 6 hónapon belül kiválasszanak, akkor az EOI-t elutasítják. A következő kérdés, hogyan tudhatod, mennyi pont kell ahhoz, hogy kiválasszanak az adatbázisból? A rövid válasz az, hogy semmiféle pontrendszer alapján sem tudhatod biztosan. Egyszerűen azért, mert a ponthatár, ami rád és családodra vonatkozik az, ami azon a napon érvényes, amikor kiválasztják a jelentkezésedet az adatbázisból. Az pedig kéthetente változhat.

Ezért elengedhetetlen része a bevándorlási ügynök tevékenységének az NZIS és más kormányzati szervek statisztikáinak rendszeres elemzése.

Nos, ennyit (kókusz)dióhéjban a letelepedés eljárásrendjéről.

Nézzük most a munkavállalói vízumtípusokat, amelyek egy része (mint az a fentiekből is kitűnik) nagyon szoros összefüggésben van a letelepedéssel.

Tehetség vízum

A kormány megpróbált kialakítani egy alternatív utat a work to residencre-hez azok számára, akiknek a skilled migrant kategória alatt nem lenne esélyük.

Ahhoz, hogy valaki tehetség vízumot kapjon, 55 évesnél fiatalabbnak kell lennie és egy az új-zélandi kormány által munkáltatói szempontból akkreditált munkáltatótól van szüksége állásajánlatra, és meg kell felelnie az esetleges regisztrációs feltételeknek, ha olyan szakmáról van szó. Az akkreditációhoz az adott cégnek előbb be kell fizetnie egy díjat és mindenféle információkat adni a pénzügyi helyzetéről és arról, hogy etikus munkáltató. Ha ezeket megfelelőnek találják, 12 hónapos akkreditációt kap. Ezt 12 havonta meg kell újítania. Az ilyen cég úgy vehet fel külföldi dolgozót, hogy nem kell minden esetre bizonyítania, hogy nem talál új-zélandi munkaerőt, illetve rövidesen végző új-zélandit az álláshely betöltésére, mindaddig, amíg a külföldről toborzottnak legalább 45.000 NZ$-t fizet. A tehetség vízumot 30 hónapra adják. Ha a jelölt 2 évig dolgozott az adott munkáltatónál, megfelel az előírt egészségügyi, jellembeli és angol-nyelvtudásbeli követelményeknek, akkor jelentkezhet és megkapja a letelepedést.

Tehetség vízum a művészetek, kultúra vagy sport területén

Az, amiről a cím szól: ha valaki nemzetközileg elismert, kiemelkedő tehetség, 55 évesnél fiatalabb és egy új-zélandi szervezet támogatja, akkor jelentkezhet ebben a kategóriában.

Long Term Skill Shortage List

Krónikus munkaerőhiánnyal küzdő szakterületek, foglalkozások listája

Ha egy jelentkező ilyen állásajánlatot kap és megfelelő végzettsége és szakmai tapasztalata van, tudja regisztráltatni magát, ha olyan szakmáról van szó, és megfelel az egészségügyi és jellembeli követelményeknek, akkor 30 hónapos munkavállalói vízumot kap. Ha 2 évet dolgozott ezzel, akkor jelentkezhet letelepedésért, ha 56 évesnél fiatalabb és az előírt jellembeli és egészségügyi előírásoknak megfelel. Ha valaki ilyen területen jut munkához, szinte biztosra veheti, hogy a fenti feltételek teljesülése után megkapja a letelepedési engedélyt.

Az LSSL elvileg egy érzékeny rendszer, ami jól tükrözi a valós munkaerő-piaci viszonyokat. A gyakorlatban ez nem egészen így van. Sok szakember egybehangzó véleménye szerint a valós lista ennél sokkal hosszabb, de a Bevándorlási Hivatal (bürokratikus és jogszabályi kötöttségei miatt) képtelen naprakészen leképezni a valós viszonyokat.

(Folyt. következik)